Close

Az Iránytű párt szervezete

  • A szervezet neve: IRÁNYTŰ Párt
  • Rövidített neve: IRÁNYTŰ
  • Levelezési címe: 2014 Csobánka Üdülők útja 2861 Hrsz.
  • Működési területe: Magyarország közigazgatási területe
  • Képviselete: A párt országos elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség ügyrendjében meghatározott alelnök

 

                  A Párt felépítése, szervezeti szintjei, működési alapelvei

 A.) Alapszint:

  • alapszervezet olyan településeken tevékenykedik, ahol a párttagság kis létszáma miatt csak egy pártszervezet működése indokolt, két vagy több település párttagjai közösen is alapíthatnak alapszervezetet,
  • működési területén képviseli a Pártot a közvélemény előtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal való kapcsolataiban,
  • szervezi a helyi akciókat, rendezvényeket, kialakítja a helyi közélet kérdéseiről a Párt álláspontját,
  1. c) gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, biztosítja tagjai tájékoztatását,
  2. d) dönt – az alapszabály rendelkezései szerint – az önkormányzati képviselőjelöltekről, az önkormányzati listás jelöltekről, valamint a polgármesterjelöltről, javaslatot tesz az Országos Elnökség felé az egyéni országgyűlési képviselőjelöltekre,
  3. e) kapcsolatot tart a Párt önkormányzati képviselőcsoportjával és országgyűlési képviselőjével,
  4. f) a párt alapszabályára és szervezeti és működési szabályzatára alapozva saját szervezeti és működési szabályzatot alkothat, amelyben egyebek között megállapítja működési területét, meghatározza működési rendjét és szervezeti felépítését, a tisztségviselők, a vezetőség megválasztásának szabályait, összetételét, ezek hatás- és feladatkörét, az alapszervezet képviseleti rendjét, a szervezet ügyvitelének szabályait,
  • hatás- és feladatkörét a taggyűlés gyakorolja, egyes kérdésekben a döntési jogosultságot a taggyűlés az alapszervezet vezetőségére átruházhatja,
  • nem ruházhatja át az önkormányzati képviselő és polgármesterjelölt személyéről szóló döntés jogát, fegyelmi eljárás indítását, SzMSz elfogadását, vagy módosítását,
  • ha az Országos Elnökség tisztújító kongresszus összehívásáról határozott, akkor a tisztújító kongresszust megelőző két hónapon belül alapszervezeti tisztújítást kell tartani.
  • helyi szervezet: nagyobb lélekszámú (megyei jogú) városokban, több alapszerzet működése esetén un. helyi (városi) szervezetet kell létrehozni,
  • egy városban, egy kerületben csak egy helyi szervezet működhet,
  • az új helyi szervezet köteles az Országos Elnökséget nyolc munkanapon belül tájékoztatni a megalakulásáról, és a nála nyilvántartott tagokról,
  • legfőbb döntéshozó szerve az összevont taggyűlés, vagy a küldöttgyűlés,
  • a helyi szervezet az Alapszabály, valamint a középszintű szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatának keretei között saját Szervezeti és Működési Szabályzatot fogad el. Ebben – többek között – megállapítja működési területét, meghatározza működési rendjét és szervezeti felépítését,(operatív-, politikai tanácsadó testületek, küldöttgyűlés, küldöttállítás, delegálás) a tisztségviselők, a vezetőség megválasztásának szabályait.

     B.) Középszint:

Mint szervezeti egységet közigazgatásilag Magyarország egy-egy megyéjét, illetőleg Budapestet (kerületeivel együtt), valamint a területükön működő alapszervezeteket foglalja magába:

  • munkáját az országos testületek irányításával, az Alapszabály és saját Szervezeti és Működési Szabályzatuk keretei között végzi,
  • azokban a megyékben (fővárosban) kell létrehozni, ahol legalább három alapszervezet működik,
  • a középszintű szervezet feladata a működési területén létrejött alapszervezetek tevékenységének összehangolása, tájékoztatásuk, munkájuk támogatása, közös érdekeik képviselete, valamint a megye (főváros) társadalmi, gazdasági fejlesztésével összefüggő politikai törekvések kialakítása. Képviseli a Pártot működési területén a közvélemény előtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal való kapcsolataiban,
  • a középszintű szervezet legfőbb szerve a megyei közgyűlés vagy küldöttgyűlés. A küldötteket a középszintű szervezet területén működő alapszervezetek taglétszámuk arányában választják meg. A delegálás módjáról a középszintű szervezetet alkotó alapszervezeteknek kell megállapodni,
  • a középszintű szervezet az Alapszabály és a Párt szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott elvek alapján határozza meg saját megszervezeti működési szabályzatát, működési rendjét és szervezeti felépítését, az elnöke, a tisztségviselői, a vezetőtestületei létrehozásának módját, hatás- és feladatkörét, a szervezet ügyvitelének szabályait. Szabályoznia kell továbbá az együttműködést a középszintű szervezet és a megyei (fővárosi) önkormányzati képviselőcsoportjával, valamint országgyűlési képviselőivel,
  • a küldöttgyűlés középszintű tisztségviselőket, ellenőrző bizottságot választ, dönt a középszintű költségvetés elfogadásáról.
  • A középszintű szervezet küldöttgyűlése dönt a megyei közgyűlési listáról, illetőleg a fővárosi közgyűlési listáról és a főpolgármester-jelöltről.
  • A középszintű szervezet vezetősége az Országos Ellenőrző Bizottságnál kezdeményezheti alapszervezet fegyelmi vizsgálatát, feloszlatását.
  • Ha az Országos Elnökség a tisztújító kongresszus összehívásáról határozott, akkor a kongresszust követő két hónapon belül – az alapszervezeti tisztújítást követően – a középszintű szervezetekben is tisztújítást kell tartani.

     C.) Országos szint:

Az országos szintű testületek működésüket az Alapszabály, az SZMSZ és annak mellékletei, valamint a Közgyűlések határozatai által megszabottak szerint végzik.

  • A Közgyűlés a párt legfelsőbb döntéshozó szerve, a tagok összessége, működhet a tagok közvetlen részvételével, vagy képviseleti módon, az alapszervezetek által megválasztott küldöttek révén. A Közgyűlésen a párt bármely kérdésében jogosult dönteni. A Közgyűlés határozza meg a Párt politikai irányvonalát és elfogadja programját.
  • Országos Elnökség (OE) a párt központi irányító testülete, ügyintéző és képviseleti szerve.
  • Felügyelő Bizottság (FB) biztosítja, hogy a Párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az alapszabály egységes értelmezését;

Közgyűlés

A közgyűlés az párt legfőbb döntéshozó szerve.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) a párt megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)a párt tisztségviselőit (a párt tisztségviselőinek minősülnek azok a párttagok, akik párttisztséget töltenek be a Közgyűlés által történt megválasztásuk alapján, így a Párt elnöke, két alelnöke, főtitkára, a pártigazgató, és az Felügyelő Bizottság(FB) elnöke és tagjai,)

  1. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  2. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az párt vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  3. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az párttal munkaviszonyban áll;
  4. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  5. h) a jelenlegi és korábbi párti tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  6. i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság a párt ellenőrző szerve. A Közgyűlés által megválasztott Elnökből és 2 tagból áll, tevékenysége során testületként jár el. Üléseit az Elnök hívja össze. Működésében valamennyi tagnak egyidejűleg részt kell vennie. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Felügyelő Bizottság feladata :

  • A párt pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése.
  • A költségvetés végrehajtásának, a vonatkozó jogszabályok betartatásának ellenőrzése.
  • A párt jogszabályok, közgyűlési és elnökségi határozatok, valamint belső szabályzatok szerinti működésének, tevékenységének ellenőrzése.
  • Elősegíti, hogy a tagok – különös tekintettel a tisztségviselőkre és a köztisztséget betöltőkre – politikai tevékenységükben kövessék a párt erkölcsi normáit.
  • Etikai vagy fegyelmi jogkört gyakorol az országos testületi tagok és tisztségviselők ügyében. A kongresszus által választott testületi tagok és tisztségviselők Pártból történő kizárásáról hozott döntése csak a Közgyűlés jóváhagyásával érvényes;
  • Ellenőrizheti az alapszervezetek és a középszintű szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét;

 

Országos Elnökség

Az elnökség a párt 5 tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A párt elnöke:

SCHILLER LÁSZLÓ

A párt alelnöke:

SZENDI KRISZTIÁN

Az elnökség tagjai:

FREISZ-HORVÁTH ÉVA

GAVRI EDIT

PAPP LÁSZLÓ

       

A Párt mozgalmi szervezetei, pártszerveződések

A Párt társadalmi bázisának szélesítésére különböző szervezetek, Országos Tagozatok /szakmai műhelyek/ hozhatók létre a Közgyűlés jóváhagyásával.

A mozgalmi szervezetek, Tagozatok Szervezeti és működési szabályzatukat maguk alkotják meg.

A tagozatok olyan nyitott pártszerveződések, amelyek terepet biztosítanak a párttagok és nem párttagok számára a szakmai vélemények kinyilvánítására, részvételi lehetőséget a párt szakpolitikájának kidolgozására, a párt kapcsolatainak kibővítésére a szakmai civilszervezetek, társadalmi mozgalmak körében.

A Párt minden szinten együttműködésre törekszik a vele azonos vagy hasonló értékeket képviselő társadalmi szervezetekkel, civil szervezetekkel, tiszteletben tartva azok önállóságát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.