Close

Az Iránytű Párt Alapszabálya

Elhatározva az IRÁNYTŰ Párt létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

A párt adatai

  1. Az egyesület neve: IRÁNYTŰ Párt
  2. Az egyesület rövidített elnevezése: IRÁNYTŰ
  3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: COMPASS party
  4. Az egyesület székhelye: 2014 Csobánka Üdülők út 2861 hrsz
  5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  6. Az egyesület honlapjának címe: www.iranytupart.hu
  7. A párt jelképe: A Párt logójának szín összeállítását és egyéb paramétereit az elnökség által jóváhagyott arculati kézikönyv tartalmazza.

II.

A párt célja, tevékenysége

  • A párt célja:

Az IRÁNYTŰ Párt elsődleges célja minden eszközzel védeni az emberei méltóságot, és annak biztosítékait, különösen a hagyomány teremtette erkölcsiséget, a jog uralmát, valamint a szabadságot, mint lehetőséget és képességet.

Az IRÁNYTŰ Párt vállalja mindazok politikai képviseletét, akik azonosulnak a Párt értékeivel és céljaival. Határozottan fellép a jogfosztottság és a kiszolgáltatottság minden formája és megnyilvánulása ellen. Kiáll a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésért. Küzd a szegénység és az elmaradottság felszámolásáért, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért. Alapvető célja, hogy mindenkinek legyen lehetősége és esélye életes minőségének javítására, a korszerű tudás megszerzésére és hasznosítására, hogy minden ember olyan közösségben élhessen, ahol sorsát tudása és teljesítménye határozza meg.

Az IRÁNYTŰ Párt kiemelt célkitűzései közé tartozik a minél tágabban értelmezett szabadság és egyenlőség iránti törekvés összeegyeztetése; erősíteni a szolidaritást, biztosítani az emberi méltóság megőrzését piaci versenykörnyezetben is.

  1. A párt tevékenysége:

         Az IRÁNYTŰ Párt közös érdekeltség alapján együttműködésre törekszik a hazai és nemzetközi demokratikus társadalmi erőkkel, civil szerveződésekkel.

III.

A párt működésére vonatkozó általános szabályok

  • Az IRÁNYTŰ Párt tevékenységét és politikáját a tagság – közvetlenül vagy küldöttei és választott testületei által – határozza meg. Szervezeti felépítése és működési rendje a tagság többségi akaratának érvényesülését biztosítja, s egyben lehetővé teszi a kisebbségi nézetek képviseletét.
  • Az önkéntesség: a párttag önkéntesen vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket, s az alapszabály keretei között szabadon választja meg a Pártban kifejtett tevékenységének formáját.
  • A szabad véleménynyilvánítás és szerveződés: a tagok a Párton belül véleményüket szabadon fejthetik ki, értékelhetik a Párt bármely tagjának, tisztségviselőjének, szervezetének, testületének tevékenységét, s véleményükhöz – az alapszabály keretei között – a Párton belül támogatókat szervezhetnek.
  • A Párton belüli szolidaritás: a tagok egymás iránt szolidárisak, konfliktusaikat egymás emberi méltóságának kölcsönös tiszteletben tartásával, az alapszabály rendelkezéseit betartva rendezik. A Párt a maga eszközeivel védi a politikai, közéleti tevékenységük miatt alaptalanul megvádolt vagy hátrányt szenvedő tagjait.
  • A kölcsönös tájékoztatás: a Párt tagjai, tisztségviselői, szervezetei, testületei érdemben és megfelelő időben tájékoztatatják az érintettek azokról a tényekről, körülményekről és nézetekről, amelyek a megalapozott döntéshez szükségesek.
  • A nyitottság és nyilvánosság: a Párt, világnézetétől, vallási meggyőződésétől, származásától, nemzetiségi hovatartozásától és foglalkozásától függetlenül nyitva áll mindenki előtt, aki elfogadja céljait, értékeit és működési szabályait. Tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Tevékenysége a közvélemény előtt nyitott.
  • A demokratikus együttműködés: a Párt az ország és nemzet érdekében együttműködik minden olyan társadalmi tényezővel, politikai szervezettel és civil mozgalommal, amelynek törekvései a demokráciát és haladást szolgálják.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

  1. A párt tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 1200,-Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, a párt házipénztárába vagy a párt bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

A párt megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles a párt házipénztárába vagy a párt bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

  • A párt tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki:
  • cselekvő képes és választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki betöltötte a 16. életévét
  • a párt alapszabályát és célkitűzéseit elfogadja, és ezt a belépési nyilatkozat aláírásával tanúsítja
  • vállalja, hogy eleget tesz az alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési előírásoknak
  • más pártnak nem tagja, vagy tagsági viszonyát ott megszüntette
  1. a párt alapító tagja és tisztségviselője büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezik.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

  1. A párti tagság az alapításkor az párt nyilvántartásba vételével keletkezik. Az párt megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot a Megyei Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az párt elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  2. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az párt tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy párti szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az párt közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

  1. A párt tagja jogosult:

a./ a párt tevékenységében részt venni

b./ a párt szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ a párt irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az párt tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

f./ A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

  1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

A párt  testületi szervei

  1. A párt szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Felügyelő Bizottság

c./ Országos Elnökség

 

A Közgyűlés

  1. A közgyűlés az párt legfőbb döntéshozó szerve.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) a párt megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)a párt tisztségviselőit (a párt tisztségviselőinek minősülnek azok a párttagok, akik párttisztséget töltenek be a Közgyűlés által történt megválasztásuk alapján, így a Párt elnöke, két alelnöke, főtitkára, a pártigazgató, és az Felügyelő Bizottság(FB) elnöke és tagjai,)

  1. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  2. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az párt vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  3. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az párttal munkaviszonyban áll;
  4. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  5. h) a jelenlegi és korábbi párti tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  6. i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
  7. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Tisztújító Közgyűlés az alapszabályban meghatározott testületek, tisztségviselők megválasztására ötévente – az általános országgyűlési képviselőválasztások évében, a választásokat követő időpontra – hívható össze.
  8. A pártelnök, a két alelnök, a főtitkár, és a pártigazgató választása közvetlenül, az elnökségi tagok megválasztása listás szavazással történik. Az Felügyelő Bizottság elnökét a közgyűlés közvetlenül, tagjait listás szavazással választja.

Az felsorolt tisztségviselők és testületi tagok megbízatása a következő tisztújító Közgyűlésen történő választásokig tart.

Két tisztújító közgyűlés között az érvényes megbízatással rendelkező küldöttek részvételével közgyűlést kell összehívni, ha a Pártelnöki tisztség betöltetlenné vált, vagy az Országos Elnökség tagjainak száma az eredeti létszám kétharmada alá csökkent.

  1. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az párt székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az párt nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az párt székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az párt szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

  1. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ a párt vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ a párt előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ a párt céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az párt megszüntetéséről dönteni.

 

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  2. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
  4. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  5. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  6. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  7. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  8. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az pártnak nem tagja;
  9. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  10. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az párt alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az párt céljának módosításához és az párt megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  2. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az párt honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Felügyelő Bizottság

 

  • A Felügyelő Bizottság a párt ellenőrző szerve. A Közgyűlés által megválasztott Elnökből és 2 tagból áll, tevékenysége során testületként jár el. Üléseit az Elnök hívja össze. Működésében valamennyi tagnak egyidejűleg részt kell vennie. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
  • A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, annak beszámolással tartozik. Az észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az Elnökséget.
  • A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az, aki:
  • a párt alkalmazásában áll, vagy
  • a pártban gazdasági feladatokat lát el, vagy
  • választott tisztségviselő a párt bármely más területén.
  1. A Felügyelő Bizottság feladata
  • A párt pénzügyi és gazdasági tevékenységének ellenőrzése.
  • A költségvetés végrehajtásának, a vonatkozó jogszabályok betartatásának ellenőrzése.
  • A párt jogszabályok, közgyűlési és elnökségi határozatok, valamint belső szabályzatok szerinti működésének, tevékenységének ellenőrzése.
  • Elősegíti, hogy a tagok – különös tekintettel a tisztségviselőkre és a köztisztséget betöltőkre – politikai tevékenységükben kövessék a párt erkölcsi normáit.
  • Etikai vagy fegyelmi jogkört gyakorol az országos testületi tagok és tisztségviselők ügyében. A kongresszus által választott testületi tagok és tisztségviselők Pártból történő kizárásáról hozott döntése csak a Közgyűlés jóváhagyásával érvényes;
  • Ellenőrizheti az alapszervezetek és a középszintű szervezetek gazdálkodásának szabályszerűségét;

 

  1. A Felügyelő Bizottság jogai:
  • A Felügyelő Bizottság a párt tisztségviselőitől a főtitkár útján minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
  • A Felügyelő Bizottságot tevékenységéről kizárólag a Közgyűlés irányában terheli – az Felügyelő Bizottság elnöke által teljesítendő – beszámolási kötelezettség.
  • A Közgyűlés a párt éves költségvetéséről és az éves beszámolóról csak az Felügyelő Bizottság véleményének ismeretében dönthet.
  1. A Felügyelő Bizottság intézkedései:
  • A Felügyelő Bizottság felszólíthatja az Elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a párt tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a párt alapszabályának.
  • Ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, a Felügyelő Bizottság kezdeményezi a Közgyűlés összehívását.
  • Ha az elnök, és az Alelnök a Közgyűlés összehívását elmulasztja, úgy a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze, a Közgyűlés összehívására egyébként irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával.
  • A Felügyelő Bizottságot a párt ügyeiben – a fentieken túlmenő – operatív intézkedési jog nem illeti meg.

 

Országos Elnökség

  1. Az elnökség a párt 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

  1. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Az elnökség tagja nem lehet:

  • a Felügyelő Bizottság tagja és a párt alkalmazottja

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az párthoz címzett, az párt másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. A pártvezető tisztségviselői:

 

A párt elnöke:

SCHILLER LÁSZLÓ (Demeter Valéria,2014 Csobánka Üdülők út 2861 hrsz.)

A párt alelnöke:

SZENDI KRISZTIÁN (…..)

Az elnökség tagjai:

FREISZ-HORVÁTH ÉVA (Viga Éva,1223 Budapest Vilmos utca 15.)

GAVRI EDIT (Gilbert Ilona, 7626 Pécs Király u. 75.)

PAPP LÁSZLÓ (…..)

 

A párt törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

  1. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ a párt napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ a párti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az párt szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az párttal kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./   a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ a párt működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ a pártot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./   a tag felvételéről való döntés.

m./ a párttitkárának és pártigazgatójának kinevezése,

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az párt székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az párt nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

  1. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az pártnak nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az párt honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

X.

A pártszervezeti felépítése

  • A Párt szervezeti szintjei a következők: alapszervezetek, középszintű szervezetek, valamint országos testületek. A szervezeti egységek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

Megalakításuk módját, tevékenységi körük meghatározását, működésüket a párt Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

 

  1. A) AZ ALAPSZERVEZET

 

  1. A Párt középszintű és országos szintű szervei – az alapszabály rendelkezései szerint – az alapszervezetekre épülnek.
  2. az alapszervezet önálló szervezeti és politikai egység, a tagok politikai tevékenységének, jogaik, kötelességeik gyakorlásának alapvető formája.
  3. a)       egy adott településen legalább öt párttag alapszervezetet hozhat létre az Országos Elnökség jóváhagyásával.
  4. b)       két vagy több település párttagjai közösen is alakíthatnak alapszervezetet
  5. c)      az alapszervezet szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni az adott szervezet működési területét, mert azonos működési területtel két alapszervezet nem hozható létre.

 

  1. Az alapszervezet a működési területén:
  2. szervezi a helyi akciókat, rendezvényeket, kialakítja a helyi közélet kérdéseiről a Párt álláspontját;
  3. gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, biztosítja tagjai tájékoztatását;
  4. dönt – az alapszabály rendelkezései szerint – az önkormányzati képviselőjelöltekről, az önkormányzati listás jelöltekről, valamint a polgármesterjelöltről. Javaslatot tesz az Országos Választmány felé az egyéni országgyűlési képviselőjelöltekre,
  5. kapcsolatot tart a Párt önkormányzati képviselőcsoportjával és országgyűlési képviselőivel.

 

  1. Az alapszervezet:
  2. a)             az alapszabály, a Párt szervezeti és működési szabályzata keretei között működik, amely egyebek között megállapítja működési területét, meghatározza működési rendjét és szervezeti felépítését, a tisztségviselők, a vezetőség megválasztásának szabályait, összetételét, ezek hatás- és feladatkörét, az alapszervezet képviseleti rendjét, a szervezet ügyvitelének szabályait,
  3. b)            az alapszervezet az alapszabály, a Párt szervezeti és működési szabályzatával összhangban álló alapszervi szervezeti és működési szabályzatot alkothat,
  4. c)             hatás- és feladatkörét a taggyűlés gyakorolja. Egyes kérdésekben a döntési jogosultságot a taggyűlés az alapszervezet vezetőségére átruházhatja,
  5. d)            nem ruházhatja át az önkormányzati képviselő és polgármesterjelölt személyéről szóló döntés jogát, fegyelmi határozat hozatalát, SzMSz elfogadását, vagy módosítását.

 

  1. B)    A KÖZÉPSZINTŰ SZERVEZET

 

  1. Középszintű szervezetet kell létrehozni azokban a megyékben (fővárosban), ahol legalább három alapszervezet működik. A középszintű szervezet feladata a működési területén létrejött alapszervezetek tevékenységének összehangolása, tájékoztatásuk, munkájuk támogatása, közös érdekeik képviselete, valamint a megye (főváros) társadalmi, gazdasági fejlesztésével összefüggő politikai törekvések kialakítása. Képviseli a Pártot működési területén a közvélemény előtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal való kapcsolataiban.
  2. A középszintű szervezet:
  3. a)            az alapszabály és a Párt szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott elvek alapján a középszintű szervezet küldöttgyűlése szervezeti és működési szabályzatban határozza meg saját működési rendjét és szervezeti felépítését, az elnöke, a tisztségviselői, a vezető testülete(i) létrehozásának módját, hatás- és feladatkörüket, a szervezet ügyvitelének szabályait. Szabályoznia kell továbbá az együttműködést a középszintű szervezet és a megyei (fővárosi) önkormányzati képviselőcsoportjával, valamint országgyűlési képviselőivel.
  4. b) középszintű szervezet elnöke automatikusan a Párt elnökségi tagja
  5. A középszintű szervezet vezetősége az Felügyelő Bizottságnál kezdeményezheti alapszervezet fegyelmi vizsgálatát, feloszlatását.

 

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2017 év. október hó 1. napján

One Comment on “Az Iránytű Párt Alapszabálya

  • http://idmcrack.net
    2018-03-12 at 02:01

    Magnificent goods from you, man. I have be aware your stuff prior to and you are just extremely excellent.
    I really like what you’ve acquired here, really like what you’re stating and the
    way in which through which you assert it. You are making
    it enjoyable and you continue to care for to keep it smart.
    I can’t wait to read much more from you. This is
    actually a tremendous web site. http://idmcrack.net/

  • Comments are closed.